Szóval a mai nap-attól függetlenül, hogy halálra untam magam-nem történt semmi különös, ezért sem írtam. Németre jött hozzánk egy segédtanci, akit mindenki rühell. Konkrétan nem értünk semmit, és legszívesebben nem mennénk be órára. Amúgy voltam orvosanál, nem volt semmi különös, a szokásos megaláztatásoktól eltekintve, mert persze én nem tudhatom magamról, hogy vékony vagyok, még 60x el kell mondani. A vicc csak az, hogy az asszisztensnő sem volt a legnádszálabb, konkrétan már kifolyt a székből, és egész végig bámult, annyira irritált. Aztán van T. aki a minap szólt hozzám egy szót, és gondolom ebből ő arra következtet, hogy össze fogunk házasodni, vagy mi. Múltkor fakton is vagy 8x hátrafordult, az utóbbi két napban azonban felettébb távolságtartó. Ez kiverte nálam a biztosítékot, mert 1. hogy meri 2. most döntse el, hogy bír vagy nem 3. jöjjön oda, ha igen. Sajnálatos módon a pasik minimális érzelemnyilvánításra is képtelenek, szóval majd olyan 10 év múlva...talán. A hét legizgalmasabb ténye az volt, hogy namármost, aki kicsit is otthon van a divat világában, az tudja ki az a Snejana Onopka, ha nem, most mondom, egy modell. Hozzászóltam egy instagram posztjához, amikor rengetegen negatívumot kommenteltek, valami miatt és gyerekek, most kapjátok ki, válaszolt! Igeeen, hát engem kb le se lehetett lőni. Nagyon örültem, már ha ezt el lehet képzelni. Ma csak négy óránk volt, azonban a fantasztikus vasút miatt, én így is csak kettőre értem haza lel. Mindenesetre megkönnyebbülés volt, hogy nem kell abban az iskolának nevezett pokolban raboskodnom.

Üdvözletem! Ma egy rendkívül érdekes történettel szolgálok, tudni illik miniszoknyába mentem suliba és kb minden csaj úgy nézett rám, mint egy ribancra, minden srác meg, mint egy na...vágjátok. Igazán felcseszi az ilyen az agyam, mikor még egy pulcsi is volt a derekamra kötve, de ha nem lett volna, ez akkor sem ad indokot, hogy rossz szemmel nézzünk másokra. Nem értem miért van egyeseknek olyan maradi beállítottsága, hogy ha egy lány már a szokottabbnál kihívóbban öltözködik, máris kurvának tekinthető, nem mintha valami baj lenne azzal az 'állással'. A másik, hogy angolon beszólt egyik lány osztálytársam, hogy ne okoskodjak, közben én csak egyetértettem a tanárral, de nem az én bajom, igazából az ilyenek annyira nem hatnak meg, így nem is szoktam visszaszólni. Az ő baja, úgy is mindig arról beszél mennyire ki nem állhatja magát. Ez meg a másik. Mióta az eszemet tudom mindenki anorexiás akar lenni, és lenézi azt, aki vékony, de bezzeg én nem hordom le mindennek a testalkata miatt, pedig igazán megtehetném. Csak ennyit akartam mondani ezekről a rendkívül elcsesződött társadalmi elvárásokról, amiket ki nem állhatok...

Üdvözletem! Ma orovosi vizsgálat volt, ami eléggé felbaszta az agyam. Tudniillik természetesen nagggyon vékony vagyok, és az emberek sosem értik meg, ha azt mondom 'ez genetika' pedig így van. Az orvos meg a védőnő konkrétan úgy bánt velem mint egy kísérleti patkánnyal, és mikor mondtam, hogy ez engem nam zavar ( a vékonyság, nem a bánásmód) adtak valami kivizsgálásra szóló papírt, amire én biztos nem fogok elmenni, de ideadtak minden papírt, amit majd egy élet múlva visszaszolgáltatok. Szörnyű volt, és a legrosszabb, hogy ezt élem át kiskorom óta minden orvossal, eddig még egy kivétel sem volt. Esküszöm azt hiszik anorexiás vagyok, vagy mi?! Nem vagyok fáradt, se nem beesett az arcom, nem szoktam elájulni, eszek stb. A legjobb pillanat, amikor a doki megkérdezte az életkoromat. Mondom tizenhét erre ő betöltötted-e...miért mondanám, hogy tizenhét,  ha még nem töltöttem be?!! Ennyire hülye azért ne legyen már... Beszéltek anyámmal is, aki meg csak helyeselt, hogy igen menjek el meg miafaszom, pedig ő is ugyanilyen vékony, mint én...ilyen emberek tudják elvenni az életkedvem, de nagyon!

Guten Tag, meg miegyéb üdvözletem! Ma egy órán keresztül tanultam a holnapi töri dogára, amit annyira várok, hogy a...nagyon!  Osztályfőnökin még múlthéten beszélgettünk a ballagási ruháinkról, mert hát előre fel kell készülnünk, egy évvel, de mindegy. A lényeg, hogy én nem vagyok hajlandó térd alá érő szoknyába belemászni, elvileg pedig azt választunk, amilyet akarunk, azonban az ofőnk eléggé köcsög, szóval egy évig, még meggondolhatja magát. Remélem nem fogja! Ígértem itt egy kis vélemény nyilvánítást a szexualitásról, ami csupán azért jött fel, mert év elején vettük az órákon és eléggé sokkolt mindenki véleménye. Kezdjük is:

Szerény véleményem szerint a szexualitás mindenki személyes dolga, ezért sem értem, miért van ennyi 'Coming out' videó a youtube-on, mert, hogy én sem mondom el fűnek-fának, milyen baállítottságú vagyok, mert mindenki leszarná. Engem abszolút hidegen hagy, másokat nem. Mint kiderült osztályom 99%-a, az én kivételemmel átmenne orosz üzemmódba. Ezzel gondolom mindent elmondtam. Nem értem miért érint ennyi (legfőképp vallásos) embert ennyire ez a téma, én legszívesebben őket vinném máglyára az elcseszett gondolkodásmódjuk miatt. Ezért sem vagyok jóban a vallással, volt egy kis időszak, mikor elfogadtam, de azóta nem. Van egy csávó a youtube-on, Onision, rengeteg embert megvilágosított már, amúgy meg tiszta jópofa.  Nos ennyi lenne erről a véleményem, felőlem akárki mondhat akármit, nem fog érdekelni...

Üdvözlet a mai nap Lola oldalán jártam és megláttam ezt a kihívás izét, szóval úgy döntöttem megcsinálom, íme:

Most jöjjön 11 tény magamról:

1. Iszonyat egoista vagyok, szerintem már beteges, és egyébként meg narcisztikus is...valószínűleg. I love me!
2. Totál leszarom, ki milyen szexuális beállítottságú, másokkal ellentétben, akik csak ítélkeznek, erről majd írok egy cikket a későbbiekben.
3. Utálom, ha valaki nem képes a saját életével foglakozni és folyton az enyém érdekli.
4. Utálom a gyerekeket, egyszerűen kiráz tőlük a hideg, ezzel egyetemben soha sem akarok egyet.
5. Nem bírom ha valaki gügyögű hangon beszél a háziállítával, miéééért?!
6. A divat azon kevés dolgok közé tartozik, ami valóban boldoggá tesz!
7. Nem vagyok feminista.
8. Szörnyű balszerencsém van.
9. Kávé függő vagyok, ezzel egyetemben pedig immunis a koffeinra, de imádom az ízét *-*
10. Túl sokat káromkodom, le kéne szoknom.
11. Irodalom-buzi vagyok! Imáááádommm!
12. + egy, mert miért ne: nem vagyok vallásos személyes okokból és utálom ha valaki felhozza a hitét egy beszélgetés folyamán. Leave me alone!

Most jöttem rá, mennyi dolgot utálok...hmmm.

11 kérdés:

1. Kedvenc film?
2. Szoktál káromkodni?
3. Olvasol jelenleg, ha igen, mit?
4. Félénk típus vagy, vagy nem?
5. Ha nyernél a lottón, mire költenéd?
6. Kedvenc könyv?
7. Milyen zenét hallgatsz?
8. Mennyi időt töltesz a neten?
9. Mi a legfélelmetesebb dolog, ami történt veled?
10. Mit tartasz magadban a legjobb dolognak?
11. Mi lenne a legutolsó dolog, amit a halálod előtt csinálnál?

Na, íme ezek lennének a fantasztikus kérdéseim, aki akarja, csinálja meg :3