Üdvözletem! Ma orovosi vizsgálat volt, ami eléggé felbaszta az agyam. Tudniillik természetesen nagggyon vékony vagyok, és az emberek sosem értik meg, ha azt mondom 'ez genetika' pedig így van. Az orvos meg a védőnő konkrétan úgy bánt velem mint egy kísérleti patkánnyal, és mikor mondtam, hogy ez engem nam zavar ( a vékonyság, nem a bánásmód) adtak valami kivizsgálásra szóló papírt, amire én biztos nem fogok elmenni, de ideadtak minden papírt, amit majd egy élet múlva visszaszolgáltatok. Szörnyű volt, és a legrosszabb, hogy ezt élem át kiskorom óta minden orvossal, eddig még egy kivétel sem volt. Esküszöm azt hiszik anorexiás vagyok, vagy mi?! Nem vagyok fáradt, se nem beesett az arcom, nem szoktam elájulni, eszek stb. A legjobb pillanat, amikor a doki megkérdezte az életkoromat. Mondom tizenhét erre ő betöltötted-e...miért mondanám, hogy tizenhét,  ha még nem töltöttem be?!! Ennyire hülye azért ne legyen már... Beszéltek anyámmal is, aki meg csak helyeselt, hogy igen menjek el meg miafaszom, pedig ő is ugyanilyen vékony, mint én...ilyen emberek tudják elvenni az életkedvem, de nagyon!